VALÓJÁBAN miért fárasztó a munka?

Miért van, hogy sokszor nincs kedvünk dolgozni? Miért van, hogy a munka puszta gondolata is fárasztó? Mi az a rejtett tényező, ami megbetegíti a munkakedvedet és a hatékonyságodat?

A fáradtság típusai

Valójában két féle fáradtság van, ha jobban megnézzük:

1. Elégedett fáradtság
2. Nyűgös fáradtság

Biztos érezted már, milyen, amikor ott vagy a nap végén csurom vizesen, hulla fáradtan, majd össze szakadva, de mégis jó kedved van, elégedett vagy. Azt mondod: „Na, ezt nevezem!”.

Aztán ott a másik helyzet, amikor kijössz a munkahelyről, és megviseltnek, fáradtnak, feszültnek, talán picit szétszórtnak, levertnek érzed magad. Legszívesebb elvonulnál a világ szeme elől, és azt kívánod, senki se szóljon hozzád. Sokan ezt a stressznek tulajdonítják. Viták, a surlódások az irodában vagy a melóhelyen, amiben lehet némi igazság, de valójában nem a stressz a fő ludas.

Hogyan dolgozunk

Mindegy, milyen területen dolgozik az ember, a munkavégzés minden egyes emberi lény esetében ugyanúgy történik. Az ember maga elé vesz egy munkát, egy elvégzendő feladatot, némi figyelmet szentel neki, eldönti, hogyan lehetne a legjobban csinálni, aztán elvégzi a megfelelő mozdulatokat, és kész.
Na, de miért lesz az, hogy egy idő után az illető nem képes elvégezni a munkát, nincs hozzá kedve, vagy látszólag nincs rá kapacitása?

A legértékesebb erőforrás: a figyelem

Azt mondhatnánk, hogy bizonyos munkák, bizonyos mennyiségű figyelmet igényelnek. Olyan ez, mint a kávéautomata. Akarsz egy kávét, akkor bedobsz egy kétszázast. Fel akarsz vinni három dobozt a második emeletre, akkor az bizonyos mennyiségű figyelmet igényel a részedről.

Lényeges különbség, hogy a kávéautomatával ellentétben a befektetett figyelmet visszanyered, ha elvégezted a munkát.

Biztos Te is hallottad már, hogy nem figyelhet az ember egyszerre sok dologra. Ez igaz. Azért van, mert egy ember egy adott mennyiségű figyelemmel rendelkezik. És ha több dologba vág bele, mint amennyi „figyelmi egységgel” rendelkezik, akkor meglehetősen nyúzottnak, feszültnek fogja érezni magát.

A fentiek alapján tehát azt mondhatjuk:

A „nyűgös fáradtság” oka a felgyülemlő, befejezetlen feladatok!

PÉLDA:
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ott a személy, aki eldönti, hogy valamit megcsinál, de aztán félbe hagyja valami miatt (mondjuk, bejön egy másik munka), akkor a figyelmének egy bizonyos része ott marad az eredeti feladaton. Aztán megcsinálja, ami beesett, de jön még valami új, de az ő figyelmének egy része még mindig ott van az eredeti feladaton. Aztán belefog a frissen beesett tennivalóba, de azt félbeszakítja egy telefonhívás, ami valami azonnali, sürgős beavatkozást igényel…

Láthatjuk, hogy szép lassan elaprózódik az ember figyelme, és nem csoda, ha zaklatott, és mindenből elege van a nap végén.

Hogyan védekezzünk a befejezetlen feladatok ellen

Ha Te is tapasztaltad már, hogy munka közben vagy után nyúzottan, fásultan érezted magad, akkor az alábbiak jótékony hatással lehetnek a munkakedvedre és a hatékonyságodra:

1. Írd össze őket! Készíts egy listát az összes olyan teendőről, ami nincs készen, és – mindazok mellett, amit csinálnod kell - mindennap végezz el belőle annyit, amennyit csak tudsz! Miközben haladsz a listával, és kezded fantasztikusan érezni magad, az nem a véletlen műve ;)
2. Végezd el MOST! A legjobb módszer a felgyülemlő feladatok elkerülésére, ha mindent azonnal elvégzünk! Ami tapad, az ragad. Ne írd fel, hogy majd később megcsinálod, mert a figyelmedet már befektetted! Bármi esik be hozzád, (legyen az bármennyire is kellemetlen) végezd el azonnal!
3. Készíts napi teendőlistát! Szánj rá egy kevés időt, hogy minden nap végén megtervezd, hogy másnap mit akarsz csinálni, végrehajtani! Ha nagyon profi akarsz lenni, akkor már a nap elején azokon a feladatokon dolgozz, amelyeket mindenképp elakarsz végezni még aznap!

Ha kérdésed van, akkor mindenképp jelezd!
Ha pedig csinálod a fentieket, akkor feltétlen oszd meg velünk a tapasztalataidat!